Adam Opel német országban született és édesapja után a lakatos szakmát választotta. Az akkoriban szokásos vándorútja Párizsba vezette, ahol egy varrógépgyárban kapott állást. Tudása gyarapítása után 1863-ban otthon az istállót átalakította műhellyé és varrógépeket kezdett gyártani. Öt év múlva feleségül vette Sophie Marie Scheller-t és a hozományból fellendítette a gyártást. 1884-es párizsi látogatása során felfedezte, hogy a kerékpárgyártásban is nagy lehetőség van. Halálakor a legnagyobb európai varrógépgyártók közé tartozott, valamint több ezer kerékpárt gyártott évente. A századforduló közeledtével egyre több cég kezdett kerékpárt gyártani, ezért az értékesítésük egyre nehezebbé vált.

Öt fia - akik időközben híres kerékpár versenyzőkké váltak - új piacot keresve találkoztak Friedrich Lutzmannal. Aki már gyűjtött tapasztatokat udvari kocsigyártóként a motorkocsigyártásban is. A lovaskocsi üzletág hanyatlása miatt sokan kísérleteztek a lovak helyettesítésével. A fogatokat félbevágták és motort építettek bele. Első közös modelljük hamar elkészült és az Opel Patent Motorwagen nevet kapta. A megközelítőleg 4 lóerős járművekből tizenegy darabot sikerült értékesíteni. Sajnos nem lett gyümölcsöző üzletág, ezért 1900-ban felhagytak az autógyártással.

1936-os berlini olimpia tiszteletére született meg az Opel Olympia modellje és kigördült a gyárból a félmilliomodik autó is. Teljesen befejezik a kerékpárgyártás 1937-ben és értékesítik a gyártósort az NSU részére. Két évvel később a gyár vezetését átvették a nácik, de az amerikai anyavállalat nem engedte, hogy a rüsselheimi gyárat hadiüzemmé átalakítsák, ezért hivatalosan megszakadtak a német-amerikai kapcsolatok. A háborús években leállt a személyautó-gyártás. Blitz teherautók, katonai alkatrészek és részegységek készültek, például: golyóálló üzemanyagtartályok repülők részére. 1944 augusztusától az Opel üzemeit a szövetséges hatalmak folyamatosan szőnyegbombázták. A háború után rögtön megkezdték a lerombolt gyárak újjáépítését, azonban a brandenburgi üzem helyreállítatlanul maradt és tönkrement. Sokkolóan hatott a hír a Maja melletti gyár dolgozóira, hogy a szovjetek a gyárat felügyelő szövetségeseiktől háborús jóvátételként megkapták az új Kadett tervrajzait. Az üzemet 56 vagonba összecsomagolva elszállították és kisvártatva Moszkva utcái megjelent Moszkvics 400 néven. Ezek után a gyár egy darabig csak teherautókat gyártott.

1947-ben indult újra a személyautó-gyártás az Olympia átdolgozott modelljével. Az üzem helyreállításával 1950-re végeztek, három év múlva ismét 100.000 darab fölé növekedett az éves termelés. 1956-ban 207.010 gépkocsit értékesített a gyár. Ugyanebben az évben a rüsselsheimi gyárban legördül a szalagról a két milliomodik jármű. A jubileumi autó egy pasztellszínű, pontkarosszériás Kapitän, amelyet bearanyozva állították ki számos kiállításon.

1962-ben adták át és "Új üzemből új autó" szlogennel itt készült az új Kadett. Az Opel elsőként tért vissza a kompaktautó kategória gyártásába, ami a legnépszerűbb volt a vevők körében. Ezáltal felvette a versenyt a Wolfsburggal és a többi vetélytársával. A helyszínválasztás pozitívan hatott, mert - a Ruhr-vidék háború okozta válságban volt - 11.000 ember tartótan munkát kapott a gyárban. A Kadett beváltotta a hozzáfűzött reményeket, ugyanis 11 millió darabot értékesítettek belőle 1991-ig az Astra debütálásáig.

A két másik üzem teljes kapacitással üzemelt, mégis nehézségek adódtak a szállítással. Ezért elkerülhetetlen volt a harmadik üzem építése Pfalzban, ahol fődarabokat állítottak elő, az összeszerelő üzemek részére.
1966-ban szupermodern tesztközpontot hoztak létre Dudenhofenben. Érthető módon az 1951-ben épült próbapálya már nem felelt meg a kor követelményeinek.
Régi fényében tündöklött az Opel, mert 1972-ben a legnagyobb autógyártó lett Németországban.
Spanyolországi Zaragozában 1982-ben nyitott a gyár új üzemet a kiskategóriás Corsának, ami hamar kategóriája legnépszerűbb autója lett.

1899 óta a rüsselsheimi gyárban legördült a futószalagról a 20 milliomodik autó: egy Senator.

Az azbesztmentes kuplungbélések használata általánossá vált. 1985 óta elsőként alkalmazott az Opel katalizátorokat az autóin. A vállalat szponzorál világszínvonalú sportolókat, csapatokat és kiemelten a labdasportokat. 1994-ben a FIFA Football World Cup fő szponzorává volt az Egyesült Államokban.

1989-ben Opel Omega Caravan gurult le a futószalagról.

A kor követelményeinek megfelelően a legmodernebb üzemét nyitotta meg hazánkban az autógyártó cégóriás 1992-ben. Motorgyártásra és kissorozatú autó összeszerelésre szakosodva. Ma már a szentgotthárdi részleg a legjelentősebb hengerfej- és motorgyára, valamint nemsokára beindítják a sebességváltó üzemet is. Legutóbb tavaly októberében avatott autógyárat az Opel, Lengyelországban Gliwiczében.

Adam Opel AG az autógyártás 100. születésnapját ünnepelte 1999-ben. Az 1862-ben alapított cég a mai világsikerét az Opel Patent-Motorwagen System Lutzmann alapozta meg 1899-ben. Ennek köszönhetően az Opel a második legrégebben fennálló német autógyára, amely mostanáig 50 millió Opel-alapú gépkocsit gyártott. Az első években 11 modell készült kézzel, 1997-re Nyugat-Európában egyhuzamban hatszor is megőrizte piacvezető pozícióját 1,56 millió eladott gépkocsijával. Ebbe természetesen beletartoznak a műszakilag azonos angliai Vauxhall modelljei is.